Kékkút község

Adatok

Régió: Közép-Dunántúl
Megye: Veszprém megye
Kistérség: Tapolcai kistérség
Lakosság: 74 fő
Terület: 3.68 km²
Népsűrűség: 20,11 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 87

Fekvése

A Káli-medence a Balaton-felvidék mediterrán jellegű, méltán népszerű vidéke. A változatos formájú hegyek által körbevett központi medence tőzeges láprétjének délnyugati részén találjuk Kékkút települést. Salföldtől ~3 km-re, Káptalantóti-tól ~5 km-re, Kővágóörstől mintegy ~4 km-re található. A megye legkisebb falvai közé tartozik, ma kb. nyolcvan lakosa van.

Nevének eredete

A Kékkút (azaz Kőkút) elnevezés ebből ered, vagyis kővel kirakott forrásra, kútra utal. A kisközség ásványvízével vált világhírűvé, melyet az ország minden részébe és külföldre is szállítanak. Az un. földes, meszes gyógyvíz többféle betegség gyógyítására alkalmas.

Története

Már az avar korban éltek ezen a helyen emberek, erről tanúskodik az egykori temető gazdag leletállománya. Kékkút területén a római korból származó villa, és a hozzá tartozó gazdasági épületek alapfalait is feltárták a régészek. A honfoglalás korában Kál horka szállásterülete volt itt, kinek fia a híres Bulcsú vezér volt. (Lásd: Kál település szócikk.) A település legrégebbi okleveles említése először 1338-ban fordult elő Kőkút formában, mint az Atyus nembeli Sal comes birtoka.

Nevezetességei

Kékkúton találjuk a Káli-medence legrégibb, az egész Dunántúlon egyedülállóan érdekes, 18. században épített eredetileg zsúpfedeles, szabadkéményes népi műemlék lakóházát.

A község római katolikus temploma 1760-ban épült késő barokk stílusban.

Falunap

Káli Napok kulturális rendezvény: július közepén.

Képgaléria

Következő községek

További községek